Augusztus 20.

Elérkeztünk egy újabb otthoni ünnephez. Igaz, nem sokat érzékelünk belőle. Ha nem olvasnánk 1-2 hírportált, sztem úgy menne el ez a nap, mint bmelyik másik itt, Kambodzsában. Bár így se sokkal másképpen! :) Fura ez, h ennyire el lehet ezt felejteni, hiszen magyarok vagyunk és szeretjük az ünnepeinket, de ha nem vesz körül minket a készülődés és a felhajtás, akkor észre sem vesszük. Ma is egy véletlen pillanatban ugrott be, h milyen nap van és azért kéne vmit csinálni. Mi mást, mint este bemegyünk a Pub streetre, beülünk egy hangulatos helyre és koccintunk a haza egészségére. Sajnos, nincs itt akkora magyar közösség, h vmi ünnepséget lenne érdemes szervezni.

Ha tudatosan, ha nem, azért a mai nap elég különlegesen indult. Egyik ismerősünk meghívott minket és egy német baráti párt, egy kis hajókázásra. Most indul a vállakozása az angkori területen. Az egyik víztározóban, ami Bayon-t veszi körül, reprodukált khmer gondolaszerűségekkel lehet körbehajózni a templom falait, a délutáni órákban akár naplementét is nézni.

Így néznek ki a hajók

Útközben: ballonokkal és bottal úszó helyi

Igaz, még nincs minden készen. Később, októberre van tervezve a hivatalos nyitás. A szolgáltatások között  rengeteg kiegészítő program van beterverve, valamint étel és ital is kapható lesz. Nagyon jó ötlet! Írtó hangulatos és egyedi élmény. A kis hajók szinte hangtalanul siklanak a vizen és nem hallasz mást csak madárcsiripelést és a csöndet! Maga a nyugalom ez az út! 

Fán szárítkozó madár (elfelejtettem a nevét,
:( ő az, aki a vízben úszva halászik)

MAn kezén időzött egy pár percig ez a kis lepke

Gyönyörködhetsz a természetben és, ha szerencséd van, elkaphatsz egy-egy átvonuló vizibovalycsordát is!

Bivaly anyuka

...és a borja

A hajó hátuljában állnak a khmer édespofák, akik minden izomerejüket bevetve gondoskodnak az előrehaladásról. Néha előfordult, h ijedten nyúltam vmi kapaszkodási lehetőség felé, félve a beborulástól, de sztem ez csak az én gyenge idegzetemnek köszönhető. Van némi imbolygás, de hát ez elkerülhetetlen, ha többen ültök egy csónakban és ráadásul vizen vagytok! :D Mellesleg, ezek a fiúk bmikor bkit kimentenek, sőt, aki otthonosan érzi magát rikító narancssárgában, mentőmellényt is felvehet! :) A legjobban az tetszett, mikor megcsörrent a hajónk kormányzójának a telefonja, gond nélkül felvette, megbeszélte a kis dolgait és közben halál nyugodtan lavírozott. Én mondjuk, kicsit jobban aggódtam, h mi lesz ebből, de igazán megszokhattam volna, h a khmerek ebből igazán nem csinálnak problémát! Egyszerre két dolgot csinálni, simán! :)

Ennek köszönhető a gondola érzet

Nagyon tetszett a hajók eleje

Idilli! :) A város és a turista tömeg, itt andalogva, egy messzi világnak tűnik! Innen is lehet angkori romokat látni, úgyh ez sem marad el, ha vki feltétlenül erre vágyna! :) Tökéletes kezdet volt a mai napra! :)

Csónaktöltelékek :)

Ezután, kellően megéhezve, a friss levegőtől, bevetettük magunkat az újonnan felfedezett indiai étterembe és egy kimondhatatlanul nagyot és jót ettünk! Most épp MAn kattant rá erre a fajta kajára. Tegnap ebédre én mexikóit ettem, ő pedig indiait! Szerintem, ez neki, már a 3. ilyen nap volt, én pedig a magam részét már nem is számolom! :D Készen vagyunk! Azon kaptam magam, h kezdem élvezni a csípős ízeket (egyelőre még csak az enyhébbet), pedig korábban mindig tiltakoztam ellenük! Mit tesz velem ez a hely?? :D

Más téma:

Büszkék lehettek rám, mert az elmúlt napokban három munkára is beadtam a jelentkezésem. Mindegyik nagyon tetszik és akár egyszerre is tudnám csinálni őket, mert nem olyan nagy kaliberűek. Úgy érzem, h nekem valóak! Légyszives nagyon nagyon drukkoljatok! Bárcsak legalább kettőt megkapnék! Jól jönne egy kis elfoglaltság és tapasztalat. Helyben igazából csak az egyik kötött, Siem Reap-hoz, a másik kettő máshol is művelhető. A részletekbe csak azért nem merek most belemenni, mert eddig akárhányszor elkiabáltam a dolgokat, nem sikerültek. És most nagyon szeretném, ha ez összejönne!

A másik dolog, h mégsem utazunk haza szeptemberben. Már nem emlékszem, h írtam-e korábban, de ez volt a terv. Nagyon vágyunk haza, egy kis vénasszonyok nyarára és őszre, a Balatonra, Margitszigetre, az Oktogonra, a várra, nem csak a családra és a barátokra. De átgondoltuk és racionálisan, na meg pénzügyileg, ez most nagyon nem jó döntés a részünkről, bármennyire is megszakad a szívünk. Úgyh maradunk a popónkon, amíg nem gyűjtünk össze elegendő megtakarítást, amit nem nullázzunk le teljesen egy otthoni úttal. Szerintem, ez kb 2-3 hónap plusz jelenthet. Utána viszont megyünk és végigesszük, bulizzuk, sörözzük, barátkozzuk, családozzuk és öleljük, pusziljuk egész Pécsett, Herceghalmot, Érdet és Budapestet!!!!!!! Tessék rettegni!!!! :)