Tisztára izgatott vagyok! Úgy érzem magam, mint egy duracell nyuszi, aki új elemeket kapott! A szivem majd kiugrik a helyéről úgy kalimpál és aludni is alig tudok, mert ha egyszer beindulnak az agytekervényeim, nincs megállás! :D Dilis vagyok, tudom!
A múltkori áram helyzet kifejtése után, azért megkatuk a magunkét! A szomszéd építkezésen megint alakítottak! Elkavarták az internet kábelünket és 'valahogy' az előttünk vezető út kellős közepére került. Ezen persze áthajtott jópár motor, autó és teherautó. Képzelhetitek, mi lett a következménye...Borzasztó volt, h mikor ennyire feldobott hangulatban vagyok és ontanám magamból a blogbejegyzéseket, h megosszam veletek végre a jó dolgokat is, amik velem történnek, meg volt kötve a kezem! De végre ma reggel, vmi csoda folytán újra bejöttek a weboldalak! Juhé!!!! :D (Miközben ezt a bejegyzést írtam, újra elszállt a kapcsolat és újra kellett írnom egy részét! :( )
No szóval 2 jó dolgot is szeretnék elmesélni. Az egyik, h milyen jól telt a hétfői nap. Igazából én nem szoktam nagyon ünnepelni a névnapom, de mégis nagyon jól esett a sok köszöntés, amit kaptam, úgyh ezúton megint szeretném megköszönni mindenkinek, aki gondolt rám. Eléggé kikerültem mostanában a barátok látóköréből, úgyh különösen jól esett minden ilyen kis üzenet! :) Siem Reap-ban sem feledkeztek meg rólam. MAn elvitt egy finomat reggelizni a közeli kis kávézóba, ami egyben pékség is, és általában itt vesszük a kenyeret. Választhattam, amihez csak kedvem volt és ittam isteni finom karamellás kávét! :)
Ami nagyon jól esett még, h MAn kolléganője és a férje is felköszöntöttek! Lehívtak a nappalinkba, ahol egy nagy tábla csokival vártak (a helyi kedvencemmel) és aprósütivel ugyanúgy a TiAmo-ból, ahol reggel voltunk. Úgyh az elmúlt 2 napom főleg azzal a telt, h betermeljem a giga tábla csokimat! Jelentem, sikerrel! :D
MAn még később meglepett egy nagyon szép lótusz csokorral is!!! :) Ami most a szobánkban virít.
Nagyon különlegesek itt a csokrok: a lótusz virágát szépen formára hajtogatják
A kedvenc csokim. Nem a legjobb, amit eddig életemben ettem, de az itt elérhetőek közül per pillanat magasan ez vezet, ízben és árban egyaránt (3 dolcsi)
Na jó, meg töredelmesen bevallom, h megajándékoztam magam egy panyizsuzsi gyűrűvel...bár ebben az esetben a névnapom csak ürügy volt. Attól tartok ez megtörtént volna különösebb alkalom nélkül is, de így mégiscsak jobban hangzik! :) Ő lenne az: http://panyizsuzsi.hu/webshop/gyuru/feher-katica-gyuru/
(Nálam mostanában ő az abszolút favorit. Annyira ötletesek és vidámak az ékszerei! Ami pedig nem utolsó szempont, h egyediek és feltűnőek pont olyan mértékben ahogy én szeretem! ;))
(Nálam mostanában ő az abszolút favorit. Annyira ötletesek és vidámak az ékszerei! Ami pedig nem utolsó szempont, h egyediek és feltűnőek pont olyan mértékben ahogy én szeretem! ;))
A másik, nagy mértékben, endorfint termelő esemény az volt, h otthonról csomagot kaptunk!!!! :) Régen volt már, mégis elevenen él bennem az az emlék, amikor még Ungváron éltünk és nagyon ritkán vki hozott ajándékot nekünk 'Magyarból'! Hűűű, mekkora öröm volt az! Nem tudom, h ma lehet-e ezt a fajta érzést bmihez is hasonlítani, hiszen szinte mindent meg lehet kapni, amit ember kíván. De most szinte újraéltem, ahogy kezemhez kaptam a szatyrot tele cuccokkal: Ausztráliába kaptam 1-2 meleg ruhát, poly b vitamint szúnyogok ellen, homeopátiás bogyókat malária ellen, valamint érkezett egy rakás Boci csokink, epres is!!!, meg kolbi és Pick szalámi!!!!!!! Ma reggel ébredés után mindkettőnknek az első gondolata volt, h irány a konyha! Ahogy szaglásztuk a jellegzetes illatokat és habzsoltuk a megszokott ízeket, pironkodva vallom be, h a következő kifejezés jutott eszembe: gasztronómiai orgazmus! Az elmúlt hetek vagy talán már 1 hónap gyomor problémái és a khmer konyha iránti megcsömörlés után mindez maga volt a megváltás! Közben szerintem egyikünk sem vágyott igazán haza, egyszerűen csak jól estek az ismert ízek és az adott egy külön pluszt, h mindezt olyan messze, Kambodzsában esszük!
Úgyh megint hálálkodásba kezdek és szeretném megköszönni MAn és az én anyukámnak, h fáradtságosan összerakták nekünk ezt a nagy csomagot. Mindennek nagyon örülünk! Őszintén bevallom a könnyeim is eleredtek volna, mikor elkezdtem kibontogatni a csomagot, de a körülöttem jelenlévő 2 hímnemű miatt inkább visszafogtam magam...
Most mennem kell, MAn arra vár, egyre türelmetlenebbül, h segítsek neki a riportírásban. Hát igen, még a felmérésről is annyi mesélnivalóm lenne!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése