Látogatás Koh Ker-be_a következő első benyomás

Bevezetésként a mai témánkhoz, elérkezett az ideje, h tanuljunk pár szót khmerül! :)

Szusz-dei! = Hello!(általában ezt használják)

Szok-szá-báj = Hogy vagy? Mizujs?

Ákkun = Köszönöm

Ákkun csrán = Nagyon köszönöm

Atte = Nem

Bá = Igen (fiúknak)

Cstyá = Igen (lányoknak)

Ád mien = Nincs

Mien = Van

Majd a következő szakasz az lesz, h alkudozáshoz hasznos szavakat írok le nektek, de előbb ezeket nekem is meg kell tanulnoom :) Bár az 'atte' (nem) szó már most is bevethető :) És igazából ebből áll az egész. Megkérdezed, h vmi 'how much', az eladó erre mond egy borzalmasan magas árat! Persze, ellenkezel, h 'atte, atte' és mutatod a kezeden, h hány dollárt adnál a portékáért. Majd ő kezdi el bosszúsan rázni a fejét, vagy csak egyszerűen kinevet és mond egy újabb árat...erre te megint rázod a fejed...végül elindulsz, h 'atte, akkun csrán' (nem, köszönöm), ő meg utánad kiabál, h 'Oké!' és kész is a vétel-eladás! :) A számokat nem árt picit ismerni khmerül és még gördülékenyebben megy a folyamat!

Ezt most szépen kifejtettem, pedig nem is erről akartam írni elsősorban. Hanem KOH KER-ről!

Tegnap lementünk megnézni a terepet és picit körbenézelődni a környéken jövendőbeli szállás ügyben. Az út oda-vissza megvolt 4 óra alatt. Mivel az utakat folyamatosan építik, csak egy része volt hepehupás vörös homokos részen, a többi aszfalt. Azt gondolom, mondanom sem kell, h a göröngyös rész, nem Siem Reap közelében volt. ;) Először magához a romokhoz mentünk és az ott lévő kis éttermek egyikében ettünk. Nagyon tetszett, h a villát és a kanalat nem egy sima tárolóban tették az asztalunkra, hanem forró vízben áztatva. Jobban esett így enni! Nagyon hangulatos volt amúgy az étterem, mert a háttérben már ott figyeltek a Prasat Thom (Nagy Templom) romjai. Ami még nagyon jópofa volt, h az asztalok között a jóllakott vendégek igénybe vehették a függőágyakat egy kis siestára :) Nyugalom volt, elhanyagolható mennyiségű túristával, adott volt minden egy kellemes horpasztáshoz. Na mi ezt kihagytuk! Nekivágtunk a romok felfedezésének, vagyis csak én, mert MAn és a sofőrünk már járt itt 'párszor' korábban. Gondolom, nem élvezték túlzottan,h én mindig elcsatangoltam és várniuk kellett, mire újra melléjük érek :) Na jó, azért senki ne képzelje, h speedy gonzalesként röpködtem egyik kődarabtól a másikig! Hiába volt a belső lendület, ha kivül a hőmérséklet 30 fok fölé emelkedik és eljutni A-ból B-be csak percek alatt sikerül, vánszorogva. Szerencsére, a fényképező exponáló gombját nyomkodni nem vett el túl sok energiát! :) Az eredményt már fel is tettem Picasa-ra!

Szóval gyönyörű a környezet és a romok is nagy hatással voltak rám. Általában, ha vhol hasonló helyen jártam az egy ép vagy renovált műemlék volt, nem pedig egy düledező és sok helyen már csak ködarabokban fellelhető maradvány. Szívszorító volt látni, h mára mi maradt a vmikor gyönyörű épületeggyütesből és a gondosan faragott díszítésekből! Bár ezzel párhuzamosan az is végigfutott az agyamon, h de lennék itt régész! Van, mit bíbelődni! És az érdekes az, h ahol mi voltunk, csak a központi rész! A Prasat Thom környékén kör alakban helyezkednek el a többi szentélyek! Már hazafelé vettem csak észre, h a fák között mindenhol elő-elő bukkan 1-1 újabb épület, mint egy kis sziget az óceánban! Óriási terület és mindezt feltárni, nem lehet kis munka! A fájdalmas az egészben tényleg az, h már egy épület sincs meg eredetiben, minden omladozik. Sajnos, nem tudtam lekapni, de láttam olyat, h már csak két szemközti fal maradt meg egy kisebb templomból és ez a két fal ellenkező irányba dőlt/hajlott. Mint egy kettészelt sajtdarab.

Koh Ker faluba is be akartunk nézni, de túl nagy volt a meleg, úgyh inkább elindultunk haza. Az a vicc, h ennél csak melegebb lesz! Pedig már most olyan helyeken izzadtam, h nem is tudtam, h ott lehet! Pl. a bokámon és a vádlimon :) Tele van meglepetésekkel ez az út...és ez még csak a kezdet!

Erről jut eszembe, h azt el is felejtettem írni, h délelőtt, még a romok felfedezése előtt, a környéket jártuk és szállás után keresgéltünk magunknak. A vendégházak vmi förtelmesek! Volt olyan, ahol egy pici luk volt a szoba, de azért beleépítettek egy wcszerűséget, ami okés, h ott volt, de nem működött! És egyhamar valszeg nem is fog! Tehát lényegében díszítőelemként funkcionált! Elképesztő! De ez mindenhol így van errefelé, egyre szembetűnöbb. Próbálják felvenni a lépést a nyugattal és alkalmazni az átvett technnológiákat és fejlesztéseket, de vhol mindezt egy sajátos khmer stílusban. Sokszor vmi kifejezetten szépnek és nyugatinak tűnik, az ember megörül, h végre vmi hazai, aztán ahogy jobban megnézi, belelát, észreveszi, h csak megtévesztés volt az egész. Ilyen pl a mosdók ügye is. Van egy nagyon szép étterem, ahol már otthonosan is éreznéd magad, erre megközelíted a mellékhelyiséget és azzal a lendülettel fordulsz ki. Ilyen élményünk volt egy Mekiben. Az ember azt gondolná, h ez is a franchise része, hamár nem alapvető emberi igény, de nem. Szóval ezt látni itt mindenhol. Kambodzsára nagy út vár, ha tényleg errefelé szeretne elindulni. És ez itt a kérdés, h akar-e. Nekem úgy tűnik, h jó nekik így. Próbálkoznak, próbálkoznak, de jobban szeretnek még egyelőre a megszokott és hagyományos mellett maradni. Pl láttam egy vendégházat, ami nagyon rendben van, tiszta, szép, angol wc-s, zuhanyzós, gyönyörű tömör fa bútorokkal. De mindez a 'nyugat', a tulajdonos khmer család, hiába gazdag, nem itt él, hanem mellette, 'keleten', a kambodzsai jellegzetes kis falusi faházban (persze óriási hangfalakkal és tv-vel felszerelve :)). Mindez egy udvaron belül! Maga a kontraszt! :)

Megint sikerült, jól elkanyarodnom a témától. Tehát néztünk szállást magunknak és úgy néz ki, h megtaláltuk a megfelelőt. Még egy kicsit gondolkodunk, de elég nagy az esély rá, h ő a nyerő. Ez egy kétszintes ház, hatalmas belső terekkel és a földszinten gyönyörű tömör fa bútorokkal. A konyha nagyon kezdetleges (hűtőmentes), kőből kirakott tűzhellyel (fával működik), és áram sincs, csak napi 4 órában, vizet pedig a kútról kell hozni. Meg kell állnom az írással...nevetnem kell! Nem hiszem el, h ezek az én szavaim!!! :))